Történelem I. a középiskolák számára

Száray Miklós munkája olyan, amilyennek a jó tankönyvnek lennie kell. Tényanyaga korszerű, felépítése tükrözi a történettudomány jelenlegi hangsúlyait. A korábbi tankönyveknél részletesebben tárgyalja Mezopotámia népeit, a Perzsa Birodalmat, a hettitákat, és megjelennek a pusztai népek. A görög történelem nemcsak Athén történelmét jelenti, hanem a Fekete-tengertől Szicíliáig terjedő görög világ bemutatását. Nem hanyagolja el a hellenizmus korszakát sem. Rómánál világosan elkülönülnek a köztársaság és a császárság korszakai. A császárkorról nyújtott kép alapos, s jut hely a császáregyéniségeknek is. A Római Birodalom felbomlását tárgyaló leckék azokat a jellegzetességeket emelik ki, amelyek majd a feudalizmusban teljesednek ki. A korai középkornál ismertetésre kerülnek a népvándorlás kori népek és államalakulatok, valamint a Keletrómai Birodalom továbbélésének és a pápaság felemelkedésének okai. A magyarságnál István államszervező tevékenysége már csak említésre kerülnek (előkészítve a másodikos tankönyv elemzéseit), cserébe viszont Géza fejedelem koráig többet megtudhatunk őseinkről. A könyv általában többet foglalkozik a vallásokkal (a keleti vallásokkal is) és a filozófiával. Az Újszövetség fontos részleteit forráselemző óra is felidézi. Erénye, hogy nem kerüli meg a vitás kérdéseket, sem az őskorral, sem az ókori népek rabszolgatartásával, sem a magyarság őstörténetével kapcsolatban. A sumer-magyar rokonság, a finnugor vagy török eredet problémaköre a kettős honfoglalás elmélete vagy a kalandozások okai vitatottságuk ellenére helyet kaptak a tankönyvben, érzékeltetve, hogy a múlt megítélése igen sokféle lehet. A korszerűség úgy érvényesül, hogy a tananyag nem terjeng túl sem a tanórán elvégezhető kereteken, sem a tanulók absztrakciós szintjén. A kevésbé érdeklődők az érettségi vizsgához elegendő ismeretet szerezhetnek a tankönyvből, az érdeklődőket pedig újabb ismeretek megszerzésére motiválja, s ehhez szilárd alapokat nyújt számukra.