Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
Könyvében a szerző részletesen bemutatja Illés Béla magyar kommunista író, lapszerkesztő két történelmi tárgyú kitalációját: az egyik szerint I. Péter cár katonákkal, ágyúkkal és pénzzel támogatta II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát; a másik a valóságban soha nem létezett, állítólag az 1849-es magyarországi cári intervencióval szembeforduló és ezért kivégzett Alekszej Guszev százados és társainak története volt. E valótlanságokat a szerző többféle eljárással (így például kitalált dokumentumokra történt hivatkozással, ezek idézésével) igyekezett hitelesíteni a közönség számára. Az 1940-es évek közepén megalkotott fikcióknak a szovjetmagyar barátság-ot kellett történelmileg megelőlegezniük, legitimálniuk. Illés és munkatársai tevékenysége nyomán a két eset széles körben ismertté vált: bekerültek magyar történettudományi munkákba, iskolai tananyagokba, sőt az 19401950-es évek fordulóján Guszev kapitány nevét utcák viselték Budapesten; ugyanitt emléktábla örökítette meg a képzelet ter
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS ÉS POLITIKAI PROPAGANDA jellemzők
Könyvében a szerző részletesen bemutatja Illés Béla magyar kommunista író, lapszerkesztő két történelmi tárgyú kitalációját: az egyik szerint I. Péter cár katonákkal, ágyúkkal és pénzzel támogatta II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát; a másik a valóságban soha nem létezett, állítólag az 1849-es magyarországi cári intervencióval szembeforduló és ezért kivégzett Alekszej Guszev százados és társainak története volt. E valótlanságokat a szerző többféle eljárással (így például kitalált dokumentumokra történt hivatkozással, ezek idézésével) igyekezett hitelesíteni a közönség számára. Az 1940-es évek közepén megalkotott fikcióknak a szovjetmagyar barátság-ot kellett történelmileg megelőlegezniük, legitimálniuk. Illés és munkatársai tevékenysége nyomán a két eset széles körben ismertté vált: bekerültek magyar történettudományi munkákba, iskolai tananyagokba, sőt az 19401950-es évek fordulóján Guszev kapitány nevét utcák viselték Budapesten; ugyanitt emléktábla örökítette meg a képzelet ter