YKiszállt. Olyan illatot érzett, amit a városban sosem. Édes, jóformán ismeretlen, mégis a lelke mélyén hordottan ismerős illatot, amit nem egyszerűen a föld, a falu áraszt, hanem a pillanat. Hogy sietne? El innen, mikor itt a legjobb? Hátranézett, és látta, hogy egy utána érkezett Zsuk már meg is fordult, és nagy pöfögéssel igyekszik visszafelé, a biztonságos főút felé.YMéhes Károly (1965) ötödik kötete az utóbbi négy év elbeszéléseit gyűjti egybe. A különböző élethelyzetek és történetek arra keresik nem szűnőn a választ: vajon eljuthatunk-e mások múltjának és saját múltunk hézagos ismeretében önmagunkig?