Út a végtelenbe - Csaba testvér gondolatai Isten ajándékairól

Csaba testvérnek ismeri mindenki Böjte Csaba ferences szerzetest, a dévai gyermekmenhely alapítóját, aki ma már kétezer kisgyermek gondját viseli Erdélyben. Erőt, hitet, reményt, mint mondja, Isten végtelen szeretetéből merít. Szentül hiszi, hogy az ember boldogságra született, hogy minden adottságunk megvan a szép és tartalmas életre, ha hallgatunk a Teremtő szavára.
Az "Ablak a végtelenbe" című nagy sikerű beszélgető könyv után, mikor is a Hiszekegy szavait fordította le a mindennapok nyelvére, most a folytatásként megjelent az "Út a végtelenbe" című kötetben a Jézus által alapított hét szentségről mondja el gondolatait. Nem teológiai okfejtésekkel találkozunk a könyv lapjain, hanem a kereső embert izgató gyakorlati kérdésekkel.
-Miért jó, ha a kisgyermeket megkeresztelik, miért nem felnőtten döntünk, akarunk-e a keresztények nagy családjához tartozni?
-Mi történik azokkal, akik nem veszik fel a keresztség szentségét?
-A pokol tüze vár-e az egykor pogánynak mondott embertársainkra, vagy Isten irgalma őket is megilleti?
-Mikor bérmálkozzunk?
-Ki kaphatja meg a Szentlélek ajándékait?
-Visszaélünk-e ezekkel az adományokkal?
-Hogyan lehet jelen Jézus egy piciny ostyában és egy csepp borban?
-Miért kell egy hozzánk hasonlóan gyarló papnak megvallani a bűneinket?
-Biztos, hogy nem jutnak ki szavaink a gyóntatószékből?
-Vannak-e megbocsáthatatlan bűnök?
-Ha egyre kevesebb a pap, miért írja elő a katolikus egyház a cölibátust?
-A nőtlenségi fogadalom nem gátolja-e az emberi kiteljesedést?
-Nem vezet-e eltévelyedéshez?
-Ki lehet szerzetes?
-A templomi esküvőn örök hűséget fogad az ifjú pár, nem teljesíthetetlen ígéret ez?
-Miért nem helyesli az egyház a próbaházasságot?
-Miért tiltja az abortuszt a nehéz körülmények között élő embereknek?
-Nem taszítják-e el a híveket a szigorú előírások?
-Hogyan kell búcsúznunk az élettől?
-Hívjunk-e papot halálos beteg hozzátartozónkhoz?