Vallásosság, habitus, ízlés jellemzők
P. Bourdieu (2002) a társadalmi pozíció, a habitus és a különböző életszférákban (étkezés, szabadidő-szokások, fogyasztási javak) mutatkozó igények, választások és szokások összefüggését vizsgálva úgy találja, hogy a habitus közvetít egyfelől a gazdasági és a kulturális tőke koordináta-rendszerében kijelölhető társadalmi pozíció, másfelől különböző igények, választások és szokások között. Úgy vélem, hogy a habitus többé-kevésbé megfelel az életstílusnak, az értékrendnek, a szokásoknak, vagy talán éppen az ízlésnek (már csak azért is, mert maga Bourdieu is olykor ezzel a szóval váltja föl a habitust). Számomra rendkívül izgalmas kérdés, hogy vajon hogyan helyezhető el ebben az összefüggésrendszerben a vallásosság. M. Weber (1992) eléggé meggyőzően bizonyította, hogy a vallások és a vallásosságok különböző fajtái eléggé jól kapcsolhatók különféle társadalmi rendszerekhez, osztályokhoz és rétegekhez. Habár a vallásosság különböző változatai ritkán esnek teljességgel egybe társadalmi pozíciókkal, sok esetben eléggé jól megfeleltethetők életstílusoknak, értékreteknek, szokásoknak és ízléseknek, amelyeknek hatása általában közvetlenebbül kimutathatók mindennapi és ünnepnapi életünk választásaiban, döntéseiben (a vásárlási szokásainktól ízlésítéleteinkig).
