Válogatott versek

Szabó Lőrinc egyike az Ady utáni költők generációjának egyik legkiválóbb lírikusának. 1922-ben megjelenik első verseskötete Föld, erdő, Isten címmel. Verseivel azonnal a legnagyobbak közé emelkedik, mi sem jelzi ezt jobban, minthogy Babits és Tóth Árpád maguk mellé veszik harmadiknak, hogy együtt fordítsák le Baudelaire költői életművét, A romlás virágait, melynek általuk lefordított műve, a magyar irodalmi kultúra egyik nagy jelentőségű értéke. Költőként legnagyobb hatású verseskötetei az 1926-os "A sátán műremekei" című kötete illetve az ezt hat évvel később követő "Te meg a világban". 1927-ben Pandora címmel művészeti és kritikai folyóiratot indított a lap azonban csak fél évig marad talpon. Az Est-lapoknál végzett újságírói munka mellett sokat fordított angolból, németből, oroszból és franciából is. A harmincas években külföldi tapasztalatszerzésre indul, ekkoriban már a legtöbb jeles irodalmi társaságnak oszlopos tagja, a huszas években közismert baloldali, a negyvenes évekre azonban már kezd kissé elfordulni a szocializmust építő kommunistáktól. 1932 és 1943 között háromszor tüntették ki Baumgarten-díjjal (1932, 1937, 1943). 1943-tól a hivatalos politika támogatása jelent meg írásaiban. Ez 1945 után hosszabb ideig kizárta az irodalmi közéletből. 1947-ben jelentkezett ugyan újabb kötettel, a Tücsökzenével, de ez időben főleg műfordítással foglalkozott. Alig egy évvel azután, hogy 1956 után bekapcsolódhatott újból az irodalmi életbe, meghalt.