Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
A magyar történelem viharos századai magyar katonák tömegeit vetették a távoli kontinensekre, ahol honfitársaink nemcsak fegyverükkel, hanem földrajzi tudósításaikkal is hírnevet szereztek maguknak. Küldetésükről ma már elmondhatjuk, hogy a magyarság évszázadokon át a hadiutazók elbeszélései alapján ismerte meg a Földet. E téma kutatója, Nagy Miklós Mihály e könyvében, amely egyenes folytatása eddigi utazástörténeti köteteinek -Magyar hadiutazók (2001), Boldog békeidők haditengerészei (2003)-, újabb magyar világjáró katonákat mutat be, a kalandozó magyaroktól nagy költőnkön, Petőfi Sándoron át a Berlint megsarcoló Hadik Andrásig. A mű külön érdeme, hogy beszámol azoknak a tájaknak -a Balkán-félsziget és az arab világ- a magyar hadiutazóiról, felidézi azokat a hajdani vidékeket, városokat, ahol ma is szolgálnak katonáink.
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
A magyar történelem viharos századai magyar katonák tömegeit vetették a távoli kontinensekre, ahol honfitársaink nemcsak fegyverükkel, hanem földrajzi tudósításaikkal is hírnevet szereztek maguknak. Küldetésükről ma már elmondhatjuk, hogy a magyarság évszázadokon át a hadiutazók elbeszélései alapján ismerte meg a Földet. E téma kutatója, Nagy Miklós Mihály e könyvében, amely egyenes folytatása eddigi utazástörténeti köteteinek -Magyar hadiutazók (2001), Boldog békeidők haditengerészei (2003)-, újabb magyar világjáró katonákat mutat be, a kalandozó magyaroktól nagy költőnkön, Petőfi Sándoron át a Berlint megsarcoló Hadik Andrásig. A mű külön érdeme, hogy beszámol azoknak a tájaknak -a Balkán-félsziget és az arab világ- a magyar hadiutazóiról, felidézi azokat a hajdani vidékeket, városokat, ahol ma is szolgálnak katonáink.