ERDÉLY TERMÉSZETI CSODÁI jellemzők

Van Európának egy semmiféle más tájhoz nem hasonlítható része: a Keleti- és Déli-Kárpátok, valamint az Erdélyi-szigethegység osi masszívumai által határolt amp;quot;Tündérkert amp;quot; - Erdély. Ez a amp;quot;bérces hazá amp;quot;-nak is nevezett országrész táji önállóságát, jellegzetes arculatát mindenekelott földtani szerkezetének, domborzatának és zártságának köszönheti. Az Erdélybol való kimenetel (vagy bejövetel) csak magas hágókon vagy szuk folyóvölgyeken át lehetséges (Olt, Maros, Szamos), s az idelátogató idegen elott nyilvánvalóvá válik, hogy ez egy sajátságos világ: magas hegyektol körülzárt amp;quot;természetes vár amp;quot;. A fiatal - kréta-harmadkori - gyurodéses szerkezetu Kárpátok, valamint a lekopott osi tönkhegységekbol álló Erdélyi-szigethegység által körülölelt, folyóvizek által szabdalt Neogén Medence számos természeti csodával ejti ámulatba a természetjárót. Mivel Erdély rendkívül gazdag területe az ilyen csodáknak és különleges jelenségeknek (A kovásznai pokolsár, Medve-tó, Remetei-sziklaszoros, Kakastaréj stb.)